„Kizöldül” a fast fashion?
A Z és az Alfa generáció szülöttei, a jövő gazdaságának mozgatórugói kevésbé fogékonyak a fast fashion gyakorolta befolyásra. Egyesek azzal érvelnek, hogy ezek a generációk „túl okossá nőttek az esztelen fogyasztáshoz, ami arra kényszeríti a termelőket...
Ahogy egyre több fogyasztó hangoztatja a divatipar és különösen a fast fashion valódi költségeit, egyre több kiskereskedő vezet be fenntartható és etikus divatkezdeményezéseket. Ilyenek például, a bolti újrahasznosítási rendszerek. Ezek a rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a márkák üzleteinek „kukájába” dobják a megunt ruhadarabokat.
Fontos azonban kiemelni, hogy a jótékonysági szervezetek és a visszavételi programok által összegyűjtött ruházati cikkeknek mindössze 0,1%-át hasznosítják újra és válnak új textil alapanyagokká. Ez még nem fenntartható divat – de az afelé vezető utat jelentheti.
A fast fashion „kizöldülésének” legnagyobb problémája az előállítás sebessége, ami hatalmas nyomást gyakorol az emberekre az iparágra és a környezetre. Az újrahasznosítás és a kis öko- vagy vegán ruházati sorozatok nem elégségesek a „kidobási kultúra”, a pazarlás, a természeti erőforrások kimerülése és a fast fashion okozta számtalan egyéb probléma megoldásához. Az egész rendszert alapjaiban kell megváltoztatni, hogy fenntarthatóvá váljon.
Hanyatlóban van a fast fashion?
Néhány változást kezdünk látni a divatiparban. A Rana Plaza összeomlásának (2013) évfordulója ma a Fashion Revolution Week (Divatforradalom hete), ami egy mozgalom, melynek célja egy olyan globális fenntartható divatipar megteremtése, amely megóvja és helyreállítja a környezetet, és az embereket értékeli a gazdasági növekedéssel és a profittal szemben. A Fashion Revolution kijelenti, hogy „nem akarjuk, hogy ruháink kizsákmányolják az embereket vagy elpusztítsák bolygónkat”.
A Z (1997-2012) és az Alfa (2012-2021) generáció szülöttei, a jövő gazdaságának mozgatórugói kevésbé fogékonyak a fast fashion gyakorolta befolyásra. Egyesek azzal érvelnek, hogy ezek a generációk „túl okossá nőttek az esztelen fogyasztáshoz, ami arra kényszeríti a termelőket, hogy etikusabbak, befogadóbbak és liberálisabbak legyenek”.
Egyre nagyobb az érdeklődés egy fenntarthatóbb textilgyártási modell felé, ahol és amikor csak lehetséges, újrafelhasználják az anyagokat. 2018-ban a Vogue Australia és az Elle UK is teljes magazinszámot szentelt a fenntartható divatnak, amely trendet évről évre egyre több nagy név veszi át.
Mit tehetünk?
Kezdetnek talán ajánljuk megszívlelni Vivienne Westwood brit tervező idézetét:
„Vásárolj kevesebbet, válassz jól, tartsd meg sokáig”.
Az első lépés a ’kevesebb vásárlás’ – próbáld meg újra megszeretni a már meglévő ruháid úgy, hogy másképp vagy más összeállításban viseled őket. Miért nem változtatod a régi farmered divatos, szegély nélküli rövidnadrággá, vagy adsz új életet a bő, régi pulóvernek azzal, hogy crop fazonra alakítod? A kapszula gardrób (30-40 praktikus és sokoldalú ruhadarabból álló kollekció, amelyek egy szezonra egy teljes ruhatárat alkotnak) kialakítását is érdemes megfontolni az etikus divatút során.
A ’válassz jól’ a második lépés, és itt elengedhetetlen a környezetbarát anyag kiválasztása. Minden száltípusnak vannak előnyei és hátrányai, amint az a ruházati anyagokkal kapcsolatos cikksorozatunkban látható. A jó választás azt is jelentheti, hogy elkötelezed magad amellett, hogy kizárólag használtruha üzletekből vagy fenntartható márkáktól vásárolsz, mint például a Dresspack.hu.
Végezetül tedd tartóssá a ruháidat azzal, hogy vigyázol rájuk viseléskor, és óvod őket a megfelelő tisztítószerekkel és -módszerekkel az ápolási utasítások betartásával. Viseld őket elhasználódásig, javítsd vagy javíttasd meg, ahol csak lehetséges, majd életük legvégén felelősségteljesen hasznosítsd őket újra.