Mit jelent a fast fashion és miről ismerni fel? 

A ruhavásárlás sokáig alkalmi esemény volt – valami olyasmi, ami évente néhányszor megtörtént, amikor az évszakok változtak, vagy amikor kinőttük azt, amink volt. De körülbelül 20 évvel ezelőtt valami megváltozott. Olcsóbbak lettek a ruhák, felgyorsultak a trendciklusok, a vásárlás hobbivá vált. Beléptünk a fast fashion (gyors divat) és a globális üzletláncok korába, amelyek most uralják sétáló utcáinkat, plázáinkat és online vásárlásainkat. De mi is az a fast fashion? És milyen hatással van az emberekre, a bolygóra és az állatokra? 

 

Túl szép volt, hogy igaz legyen 

Egyszerre az összes menő, divatos ruhát árusító üzlet terméke elérhetővé vált bárki számára, felvehette néhányszor, majd kidobhatta őket. Hirtelen mindenki megengedhette magának, hogy úgy öltözködjön, mint kedvenc híressége, vagy mint egy kifutóról érkezett legújabb trendeket viselő modell. 

Amikor 2013-ban a világ szembesült a valósággal – egy bangladesi ruhagyártó komplexum összeomlott, és a szerencsétlenségben többezren lelték halálukat –, akkor kezdték a fogyasztók megkérdőjelezni a fast fashion-t, és azon tűnődni, hogy mennyibe kerülnek valójában ezek az 1-2 ezer forintos pólók.  

Ha ezt a cikket olvasod, talán már tisztában vagy a fast fashion árnyoldalával, de érdemes megvizsgálni, hogyan jutott el idáig az iparág – és hogyan segíthetünk ezen változtatni. 

 

Mi a fast fashion (gyors divat)? 

A gyors divatot úgy definiálhatjuk, mint olcsó, divatos ruházatot, amely a kifutó és a hírességek világából származó ötleteket mintázza, és rohamtempóban ruhadarabokat készít a plázák és sétálóutcák üzleteibe, hogy megfeleljen a fogyasztói igényeknek. Az ötlet az, hogy a lehető leggyorsabban a polcra helyezzék a legújabb stílustrendeket a piacon, hogy a vásárlók még népszerűségük csúcsán felkaphassák, majd néhány hordás után – sajnos – eldobhassák őket.  

Az egész gondolat azon alapszik, hogy egy ruha gyakori viselése „divat baklövésnek”, és ha releváns akarsz maradni, akkor a legfrissebb trend szerint kell öltöznöd. Ezért a fast fashion jelentős részét teszi ki a túltermelés és fogyasztás mérgező rendszerének, amely a divatot a világ egyik legnagyobb szennyezőjévé tette.  

Mielőtt azonban hozzálátnánk a változtatáshoz, vessünk egy pillantást az előzményekre. 

 

Hogyan született meg a fast fashion (gyors divat)? 

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött létre a fast fashion, egy kicsit vissza kell tekernünk az időben. Az 1800-as évek előtt a divat lassú volt. Saját anyagokat, például gyapjút vagy bőrt kellett beszerezni, előkészíteni, megszőni, majd elkészíteni belőlük a ruhákat. 

Az ipari forradalom új technológiákat vezetett be – például a varrógépet. A ruhák elkészítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lett. A középosztályok kiszolgálására sorra nyitottak meg a ruhaüzletek. 

Sok ilyen üzlet varrónők csapatait alkalmazta gyárakban vagy otthoni körülmények közt. Ezzel egyidőben jelentek meg a biztonsági problémák. Az első jelentős ruhagyári katasztrófa 1911-ben történt, mikor tűz ütött ki a New York-i Triangle Shirtwaist Factoryban. Ez 146 ruhamunkás életét követelte, akik közül sok fiatal bevándorló nő volt. 

Az 1960-as és 70-es években a fiatalok új trendeket hoztak létre, és a ruházat az önkifejezés egyik formájává vált, de még mindig volt különbség a high fashion és az utcai divat között. 

Az 1990-es évek végén és a 2000-es években olcsó divat virágzott. Az online vásárlás fellendült, és az olyan fast fashion kereskedők, mint a H&M, a Zara és a C&A vették át az uralmat. Ezek a márkák a legkiválóbb divatházak megjelenését és dizájnelemeit vették alapul, és gyorsan és olcsón reprodukálták azokat. Mivel mostantól mindenki bármikor vásárolhat divatos ruhákat, amikor akar, könnyen érthető, hogyan terjedt el a jelenség. 

 

Hogyan lehet felismerni egy gyors divatmárkát? 

Néhány kulcsfontosságú tényező közös a fast fashion márkáknál: 

• Több ezer stílus, amelyek a legújabb trendekre hajaznak. 

• Rendkívül rövid átfutási idő aközött, hogy egy trend vagy ruhadarab megjelenik a kifutón vagy a hírességeken a médiában, és aközött, hogy a polcokra kerül. 

• Offshore gyártás: ahol a legolcsóbb a munkaerő, alacsony bérű munkavállalók alkalmazásával, megfelelő jogok vagy biztonsági előírások betartása nélkül. Valamint bonyolult ellátási láncok, amelyek nehezen vagy nem visszakövethetők. 

• Egy bizonyos ruhadarab korlátozott mennyiségben – ez a Zara úttörője. Mivel néhány naponta új készlet érkezik az üzletbe, a vásárlók tudják, hogy ha nem vásárolnak meg valamit, ami tetszik nekik, valószínűleg elszalasztják a lehetőséget. 

• Olcsó, gyenge minőségű anyagok, mint például a poliészter, amelyek miatt a ruhák már néhány viselet után kifakulnak, kinyúlnak, eldeformálódnak – aztán a kukában végzik. 

 

Ha olvasol a sorok között, már valószínűleg Te is rájöttél, hogy a gyors divat szülte ruhadarabok biztosan nem kerülhetnek be a Dresspack használtruha üzletébe. Hiszen a néhány viselés után kinyúlt, kifakult darabok nem felelnek meg a minőségi követelménynek – és az környezettudatosságon és fenntarthatóságon alapuló üzletpolitikánknak sem. 

  

A Dresspack márkanév hallatán biztos lehetsz benne, hogy garantáltan csak jó minőségű, tartós és kifogástalan állapotban lévő termékekkel fogsz találkozni.